A lakossági kamatok 7,3 százalékra csökkennek

A csökkenő kamatok, a javuló kamatkörnyezet szerepe felértékelődik és kulcskérdéssé válik a közeljövőben - hangzott el a kormány és a Bankszövetség egyeztetésén.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az előzetesen meghatározott menetrendnek megfelelően újra megbeszélést tartott a Bankszövetség képviselőivel. Ezen megköszönte a bankok erőfeszítéseit és együttműködését, majd felhívta a figyelmet, hogy ehhez a fogyasztás bővülésére és a vállalkozások beruházásainak növekedésére van szükség, így a csökkenő kamatok, a javuló kamatkörnyezet szerepe felértékelődik és kulcskérdéssé válik. 

2024. január 1-jétől kezdődően az újonnan megkötött szerződések esetében az önkéntes kamatplafon mértéke (a THM-re vonatkozólag) az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3 százalékra, az új vállalati hitelek esetében pedig egyszámjegyűre, 9,9 százalékra csökken.

Ezzel mind a családok, mind pedig a vállalkozások számára 10 százalék alatti hitelkamatok válnak elérhetővé, amely akár több millió forintos megtakarítást is jelenthet számukra a korábbi kamatszintekhez képest. Ráadásul januártól a CSOK Plusz 3 százalékos kamat mellett segíti a családok otthonteremtését, ezzel is hozzájárulva a hitel- és lakáspiac élénkítéséhez, amelynek közvetítésében a kereskedelmi bankok is aktívan részt vesznek.

A felek megállapodtak abban is, hogy a vállalatokra, kkv-kra vonatkozó kamatstop 2024. április 1-i kivezetésével - a Bankszövetség egyetértésével - párhuzamosan a banki önkéntes kamatplafon intézménye is megszűnik, azaz a jövőben a kamatokat a piaci verseny fogja meghatározni.